Sajmeggy (latinul Cerasus mahaleb)

Általánosan:

Magyarországon a legtöbbet használt cseresznye- és meggyalany, a cseresznyefajták 60-65%-át, a meggyfajták 95%-át ezen az alanyon állítják elő.

Kompatibilitás:

Meggyfajtákkal kevés kivétellel (pl. Schattenmorelle) jól összefér a sajmeggy alany, cseresznyefajtáknál előfordulhat inkompatibilitás, de ez függ attól is, milyen sajmeggy klónt használunk.

Termőképesség, növekedési erély

A cseresznye és a meggyfák mérete sajmeggy alanyon igen különböző lehet, a hibrid magoncokon erős, nagy fákat kapunk, míg az ivartalanul szaporított alanyokon a nemestől függően középerőstől az erősig változhat. A legtöbb sajmeggy alanyt manapság már vegetatív úton állítják elő. A nemes fajták sajmeggy alanyon korábban fordulnak termőre, mint vadcseresznyén, de a fák rövidebb életűek.

Környezeti igény, termesztési tulajdonságok

A sajmeggy alany nálunk kellően télálló, gyökerei nagyobb hideget elviselnek, mint a vadcseresznye gyökerei. Szárazságtűrő, igen mélyen gyökeresedik. Talajban nem válogat, a könnyű, száraz talajon is jól fejlődik. A túl nedves, kötött, levegőtlen talajt, azonban kevésbé viseli el, mint a vadcseresznye vagy a meggy. Gyümölcsösben nedves kötött, levegőtlen talajokon nagyon érzékeny a fitoftórás gyökérnyak-rothadásra és közepesen érzékeny a nematódákra, illetve a gyökérgolyvára. Csonthéjasok után telepítve nem érzékeny a talajuntságra. A meszes, magas pH-jú talajokhoz jobban tud alkalmazkodni, mint a vadcseresznye alany.