Régen faluhelyen még a legszegényebb ház udvarán is állt egy-két szilvafa – a régiek tudták, hogy nincs olyan gyümölcs, amit sokoldalúbban tudnának felhasználni, mint a szilvát. Lett belőle reggeli az éhes gyerekszájnak, szomjoltó a határban dolgozóknak, ebédre szilvásgombóc, szilvás gyümölcsleves vagy egyszerűen csak desszert és amikor teljesen megérett és potyogni kezdett, a termését az utolsó szemig felhasználták, eltették, tartósították:
hatalmas üstökben főtt a szilvalekvár, készült a savanyúságként nagyon különleges ecetes szilva, a napon aszalódtak a hibátlan, érett szilvaszemek, párolódott az aromás, illatos szilvapálinka…. A kész szilvalekvárt vagy az aszalt szilvát aztán nem csak süteménysütésre vagy főzésre használták, a régi, bölcs asszonyok pontosan tudták, mire jó a kellemes íze mellett: hashajtó volt szorulás esetén, élénkítő vitaminforrás a hosszú télen, mellrákban szenvedőknek természetes gyógyszer, a gyerekeknek csoki és gumicukor helyett édesség, a sutban üldögélő öregeknek az életkedvet visszaadó csemege…
A szilvafa igazi kincs a kiskertekben
Pedig senki nem tudta, amit ma már elolvashatunk az interneten: hogy a szilva a gazdag rost-és szorbittartalma miatt jó hashajtó. Hogy azért kívánják az idősebbek minden nap, mert rengeteg káliumot, vasat és fluoridot tartalmaz, amik fontosak a vérképzésben és hatásosak a csontritkulás ellen. A K-vitamin, a béta-karotin, az antioxidánsok mind-mind ismeretlen fogalom volt, mégis tudták az asszonyok, hogy meggyógyulhat a szilvalekvártól a csomó a mellükben és javulhat a látásuk. Szó sem volt még élelmirost-tartalomról és testtömegcsökkentő diétáról – ők mégis alkalmazták.
Manapság mindez a tudás a rendelkezésünkre áll, mégsem népszerű a szilva. Pedig de jó lenne csak a kert végéig menni a friss, édes, érett, borostyánsárga húsú, puha gyümölcsért a messzi piac vagy a TESCO helyett….
Csak a legjobb fajtákkal foglalkozom. Nézze meg webshopomban az általam kínált szilvafa fajtákat.
Ha más gyümölcsfajta érdekelné nézze meg webshopom teljes kínálatát.